Rediscovering the virgin martyrs in late medieval Central Europe. The case of the cult of Saint Dorothy in Hungary /La riscoperta delle vergini martiri nell'Europa Centrale medievale. Il caso del culto di Santa Dorotea in Ungheria
Abstract
Saint Dorothy was highly popular in the fifteenth-century Hungary, however, she was almost unknown a hundred years earlier. This phenomenon is not unique and not limited only to this particular saint and territory. The fourteenth century seems to be the period when the cults and legends of virgin martyrs were rediscovered in Europe. How did their cult re-emerged in Central Europe? The present paper analyzes through the Hungarian cult of Saint Dorothy, which circumstances contributed to the proliferation of the cult of virgin martyrs with interdisciplinary method. Besides the growing importance of women, the general changes in the cult of saints facilitated the spread of the cult of virgin martyrs. The growing importance of images and sermons contributed to the spread of the old saints’ cult, whose venerations were not connected to certain locations. Moreover, their intimate relationship with the Virgin Mary made them effective intercessors which also subsidized to their popularity.
Santa Dorotea era altamente popolare nel Regno d’Ungheria del Quattrocento, ma era quasi una figura sconosciuta solo un secolo prima. Questo fenomeno non è unico, né si limita a Santa Dorotea e a questo territorio. Da ciò si evince che è stato il Trecento il periodo in cui le Sante ’vergini e martiri’ sono state riscoperte in Europa. Come è che il loro culto è tornato a riemergere nell’Europa Centrale? Il presente studio analizza con un approccio indisciplinare le circostanze che hanno causato la rapida diffusione del culto delle sante vergini e martiri tramite l’esempio del culto ungherese di Santa Dorotea. A parte l’importanza crescente delle donne anche i cambiamenti generali relativi al culto dei santi hanno giocato un ruolo importante. Le immagini di santi e i sermoni hanno contribuito alla proliferazione del culto di vecchi santi il cui culto non era legato a località specifiche.Peraltro, la stretta relazione tra la Vergine e le Sante vergini e martiri ha fatto di loro strumenti di intercessione efficienti il che ha pure contribuito alla loro popolarità.
Full Text
PDF (English)Riferimenti bibliografici
Baker D. eds. (1978), Medieval Women, Oxford: Blackwell for the Ecclesiastical History Society.
Bálint S. (1998), Ünnepi kalendárium, Budapest: Mandala Kiadó.
Bedy V. (1938), A győri székeskáptalan története, Győr: Győregyházmegyei Alap Nyomdája.
Békefi R. (1913), A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, III. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban, Budapest: Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága.
Bernau A., Evans R., Salih S. eds. (2003), Medieval Virginities, Toronto, Buffalo: University of Toronto Press 2003.
Berrár J. (1952), Női neveink 1400-ig, «A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai» 80.
Boesch Gajano S. (2015), Santa Dorotea e Pescia. Una martire antica per un nuovo patronato, in Santa Dorotea patrona di Pescia. Atti del Convegno „Santa Dorotea martire, patrona di Pescia” per il XVII centenario del martirio, edited by Amleto Spicciani. Pisa: Edizioni ETS. pp. 13-24.
Bossányi Á. (1916), Regesta supplicationum: A pápai kérvénykönyvek magyar vonatkozású okmányai; Avignoni korszak II., Budapest: Stephaneum Nyomda.
Bunyitay V. (1886), A Váradi káptalan legrégibb statutumai, Nagyvárad: s. n.
Buran D. (2002), Studien zur Wandmalerei um 1400 in der Slowakei: Die Pfarrkirche St. Jakob in Leutschau und die Pfarrkirche St. Franziskus Seraphicus in Poniky, Weimar: VDG.
C. Tóth N. (2016), A váci székeskáptalan archontológiája 1378–1526 «Studia Comitatensia, Új Folyam» 2. Szentendre. pp. 7-34.
Duffy E. (1990), Holy Maydens, Holy Wyfes: The Cult of Women Saints in Fifteenth- and Sixteenth-Century England, «Studies in Church History» 27. pp. 175–96.
Dünninger J. (1972), Sprachliche Zeugnisse über den Kult der Vierzehn Nothelfer im 14. und 15. Jahrhundert, in Festschrift Matthias Zender: Studien zu Volkskultur, Sprache und Landesgeschichte, vol. 1, edited by Edith Ennen and Günter Wiegelmann, Bonn: Röhrscheid, pp. 336-346.
Dvořáková V., Krása J., Stejskal K. (1978), Středověká nástěnná malba na Slovensku, Praha, Bratislava: Odeon and Tatran.
Entz G. (1958), A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Entz G., Erdély építészete a 14–16. században, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Fehértói K. (2004), Árpád-kori személynévtár (1000–1301), Budapest: Akadémiai Kiadó.
Florea C. (2017), The Universal Cult of the Virgin Martyrs in Late Medieval Transylvania, in Les saints et leur culte en Europe centrale au Moyen Âge: (xie-début du xvie siècle), edited by Marie-Madeleine de Cevins, Olivier Marin, Turnhout: Brepols. pp. 39–56.
G. Tóth P. (2014), A csanádi székeskáptalan személyi összetétele a késő-középkorban (1354–1526) Ph.D. diss., University of Szeged, Szeged.
Gálfi E. (2011), Az aradi káptalan jegyzőkönyv-töredéke (1504–1518), Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Gaylhoffer-Kovács G. (2013), A baktalórántházi római katolikus templom középkori falképei in Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján, edited by Kollár T. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. pp. 80-93.
Gecser O. (2012), The Feast and the Pulpit. Preachers, Sermons and the Cult of St. Elizabeth of Hungary, 1235-ca. 1500, Spoleto: Fondazione Centro Italiano di Studi sull’Alto Medioevo.
Gecser O. (2013), Miracles of the Leper and the Roses. Charity, Chastity and Female Independence in St. Elizabeth of Hungary in Franciscana Bollettino della Società internazionale di studi francescani XV. pp. 149–71.
Gecser O. (2016), Holy Helpers and the Transformation of Saintly Patronage at the end of the Middle Ages, «Annual of Medieval Studies at CEU» 22. pp. 174-201.
Gerát I. (2013), Legendary Scenes. An Essay on Medieval Pictorial Hagiography, Bratislava: Publishing House of the Slovak Akademy of Sciences.
Gerecze P. (1905), Magyarország műemlékei I., A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke, Budapest: Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája.
Guth K., Vierzehnheiligen und die Anfänge der Nothelferverehrung: Anatomie einer Wallfahrtsgenese, in Kultur als Lebensform: Aufsätze und Vorträge I, edited by Elisabeth Roth, St. Ottilien: EOS, 1995–2009. pp. 305–324.
Györffy Gy. (1963–1998), Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Haraszti Szabó P. (2017), Egy értelmiségi karrier a kúrián: Csitári Lőrinc nádori jegyző és családja, «Fons: Forráskutatás és történeti segédtudományok» 24. no. 3. pp. 323–346.
Házi J. (1921), Sopron szabad királyi város története. Oklevelek 1162-től 1406-ig, Sopron: Székely, Szabó és társa Könyvnyomdája.
Házi J. (1939), Sopron középkori egyháztörténete, Sopron: Székely és Társa Nyomda.
Hokkyné Sallay M. (1974), A mecseknádasdi Szent István-templom falképei, in Magyar Műemlékvédelem 1971–1972, edited by Dercsényi D.,
Entz G., Havassy P., Merényi P., Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 203–206.
Homza M., Sroka S. A. (2009), Historia Scepusii, Bratislava: Katedra slovenských dejín UK FiF Bratislava.
Hudák J. (1984), Patrocíniá na Slovensku, Bratislava: Umenovedný ústav SAV.
Ilkó K. (2016), Stredoveké nástenné maľby v kostole v Krušovciach, «Pamiatky a múzeá» 65, no. 2. pp. 2–8.
Istituto delle Suore Maestre di Santa Dorotea (2005), Santa Dorotea nel XVII centenario del suo martirio, Città del Vaticano: Tipografia Vaticana.
Jacobus de Voragine (2003) The life of Saint Dorothy in Women of the Gilte Legende: A Selection of Middle English Saints Lives edited and translated by Larissa Tracey, Rochester: D. S. Brewer.
Jaczkó S. (2014), A késő középkori hazai zsinati határozatok ünneplistái, in Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére, edited by Bárány A, Dreska G., Szovák K., Budapest, Debrecen: s. n. pp. 230–234.
Jankó F., Kücsán J., Szende K. (2010), Sopron, Sopron: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára.
Jékely Zs. (2013), Painted Chancels in Parish Churches – Aristocratic Patronage in Hungary during the Reign of King Sigismund (1387–1437) in Hungary in Context: Studies on Art and Architecture, edited by Tüskés A., Tóth Á., Székely M., Budapest: CentrArt. pp. 41–58.
Karlinszky B. (2017), Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században in Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23, edited by Pilipkó E., Fogl K. S., Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum. pp. 64–84.
Kirschbaum E., Bandmann G. (1968–1974), Lexikon der christlichen Ikonographie, Roma–Freiburg–Basel–Wien: Herder.
Klaniczay G. (1994), A női szentség mintái Közép-Európában és Itáliában, in Szent Margit legendái és stigmái edited by Klaniczay T., Klaniczay G., Budapest: Argumentum. pp. 93–244.
Kordé Z. (1994), Szepességi szászok, in Korai Magyar Történeti Lexikon edited by Kristó Gy. Engel P., Makk F. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 618–619.
Koszta L. (2015), A püspökség alapításától (1009) a 14. század közepéig, in Pécs története, I. A püspökség alapításától a török hódoltságig, edited by Font M. Pécs: Pécs Története Alapítvány – Kronosz Kiadó. pp. 21–172.
Kóta P. (1997), Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban, I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212–1526, Szombathely: s. n.
Kristó Gy. et al. eds (1990–2015), Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia, 1301–1387. I–XL. Budapest–Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.
Kubinyi A. (1999), Orvoslás, gyógyszerészek, fürdők és ispotályok a késő középkori Magyarországon in Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, edited by Kubinyi A., Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. pp. 253–268.
Lukcsics P. (1931), XV. századi pápák oklevelei,I, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Łużyniecka E. (1999), Gotyckie świątynie Wrocławia : Kościół Bożego Ciała, Kościół Świętych Wacława, Stanisława i Doroty, Wrocław: Oficyna Wydawnicza Politechniki Wrocławskiej.
Magyar K. (1988), A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása «Somogyi Almanach» 45–49. pp. 66–67.
Mályusz E. et al. eds. (1951–2017), Zsigmondkori oklevéltár, I−XIII., Budapest: Akadémiai Kiadó.
Marosi E., Beke L. (1987), Magyarországi művészet 1300–1470 körül I., Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mező A. (2003), Patrocíniumok a középkori Magyarországon, Budapest: Metem.
Missale secundum morem almae ecclesiae Quinqueecclesiensis, Venice: Ioannes Paep, 1499.
Nagy G. B. (2004), 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez, «Agria» 40. pp. 163–188.
Nagy Im. (1889), Sopron vármegye története: Oklevéltár I. 1156-1411, Sopron: Litfass Károly Könyvnyomdája.
Nagy Im. (1891), Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis, VI. 1353–1357, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága.
Nagy Im., Nagy Iv., Véghely D. (1878), A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára: Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo, IV., Budapest: Societatis Histor. Hung.
Németh P.,Cabello J., Baktalórántháza, római katolikus templom in Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján, edited by Kollár T., Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. pp- 74–79.
Potuckova K. (2007) Virginity, Sancity, and Image: The Virgines Capitales in Upper Hungarian Altarpieces o the Fifteenth and Sixteenth Centuries, MA Thesis, Central European University.
Pötzl W. (2000) Die Verehrung der Vierzehn Nothelfer vor 1400, «Jahrbuch für Volkskunde» 23. pp. 157–86.
Prokopp M., Méry G. (2009), Középkori falképek a Szepességben, Samorín: Méry Ratio.
Radó P., Mezey L (1973), Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Radocsay D. (1954), A középkori Magyarország falképei, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Radocsay D. (1955), A középkori magyarország táblaképei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Radocsay D. (1967), A középkori Magyarország faszobrai, Budapest: Akadémiai Kiadó.
Radocsay D. (1977), Falképek a középkori Magyarországon Budapest: Corvina Kiadó.
Reames S. L. (1985), Legenda Aurea. A Reexamination of its Paradoxical History, Madison: University of Wisconsin Press.
Romhányi B. (2005), Ágostonrendi remeték a középkori Magyarországon «Aetas - Történettudományi folyóirat» 20. no. 4. pp. 91–101.
Schachner H. (1903), Das Dorotheaspiel, «Zeitschrift für deutche Philologie» 35. pp. 157–196.
Schmidt L. (1962), Das deutsche Volksschauspiel, Berlin: Scmidt.
Slíz M. (2011), Anjou-kori személynévtár (1301–1342), Budapest: Históriaantik Könyvesház.
Slíz M. (2013), Névtörténet, genealógia és mikrotörténelem «Helynévtörténeti Tanulmányok» 9. pp. 139–152.
Slíz M. (2017), Személynévtörténeti vizsgálatok a középkori Magyarországról, Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Sobeczko H. J. (1993), Liturgia Katedry Wrocławskiej według przedtrydenckiego Liber Ordinarius z 1563 roku. Opole: Wydawnictwo Św. Krzyża.
Solymosi L. (1992), Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból, «Levéltári Közlemények» 63, no. 1–2. pp. 137–156.
Solymosi L. (1998), Az esztergomi egyházmegye legrégebbi ünneplajstroma (Szent Adalbert, Szórád-András és Benedek tisztelete az erdélyi szászoknál), in R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv: születésének 70. évfordulója ünnepére, edited by Tusor P. Rihmer Z., Thoroczkay G., Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar. pp. 88–95.
Spilka L. (1943), Jászó története 1243-tól 1552-ig, Gödöllő: s. n.
Sroka, S. (1994), Egy lengyel származású főpap a 14. századi Magyarországon: Boleszló esztergomi érsek (1321–1328), «Aetas - Történettudományi folyóirat» 9. pp. 89–101.
Süttő Sz. (2000), A veszprémvölgyi apácák két búcsúengedélye 1386-ból (Adalék a búcsúk 14. század végi magyarországi történetéhez) «Egyháztörténeti Szemle» 1 no. 1. pp. 72–80.
A szatmári püspöki egyházmegye emlékkönyve fennállásának századik esztendejében (Schematismus Centenarius) 1804–1904- Szatmár: Pázmány Sajtó, 1904.
Szende K., Majorossy J. (2008), Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary in Europäisches Spitalwesen. Institutionelle Fürsorge in Mittelalter und Früher Neuzeit: Hospitals and Institutional Care in Medieval and Early Modern Europe, edited by Scheutz M. et al. München and Wien: Oldenbourg Verlag. pp. 409–454.
Szende L. (2007), Piast Erzsébet és udvara, 1320–1380, Ph.D. diss., Eötvös Loránd University, Budapest.
Togner M., Plekanec V. (2012), Medieval wall paintings in Spiš. Bratislava: Arte Libris.
Tracy L. (2007), The Middle English “Life of Saint Dorothy” in Trinity College, Dublin Ms 319: Origins, Parallels, and Its Relationship to Osbern Bokenham’s “Legendys of Hooly Wummen” «Traditio», 62, pp. 259–84.
Uhrin D. (2017), Antiochiai Szent Margit legkorábbi magyarországi kultusza: Álmos herceg egyházalapításai és a Szent Margit-szakramentárium, «Magyar Könyvszemle» 133. no. 1. pp. 13–31.
Vauchez A. (1991), Saints admirables et saints imitables: les fonctions de l'hagiographie ont-elles changé aux derniers siècles du Moyen Âge? in Les fonctions des saints dans le monde occidental (IIIe-XIIIe siècle): Actes du colloque de Rome (27-29 octobre 1988), Rome: École Française de Rome. pp. 161–172.
Vauchez A. (2005), Sainthood in the Later Middle Ages, Cambridge: Cambridge University Press.
Weed S. E. (2010), Venerating the Virgin Martyrs: The Cult of the Virgines Capitales in Art, Literature, and Popular Piety, «Sixteenth Century Journal» 41, pp. 1065–1091.
Wertner M. (1911), I. Miklós pécsi püspök családi viszonyai, «Turul: A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye» 1. pp. 33–35.
Winstead K. A. (1989/1990), Changing Patterns of Conflict in Middle English Virgin Martyr Legends, «Medieval Perspectives» 4/5, pp. 229–238.
Wolf K. (1997), The Icelandic legend of Saint Dorothy, Toronto: Pontifical Institute of Mediaeval Studies.
Zalewska-Lorkiewicz K. (1999), Kościół św. Doroty, Stanisława i Wacława,Wrocław: Studio "Sense II".
Zsoldos A. (2001) Szepes megye kialakulása, «Történelmi Szemle» 43. pp. 19–31.
DOI: http://dx.doi.org/10.13138/2039-2362/2237
Copyright (c) 2020 IL CAPITALE CULTURALE. Studies on the Value of Cultural Heritage
edita dall'eum e gestita dall'Università di Macerata, Dipartimento di Scienze della formazione, dei beni culturali e del turismo, Sezione di Beni Culturali, piazzale Bertelli 1, 62100 Macerata, Italia.
Adotta specifiche politiche per la gestione e protezione dei dati.